Az autentikus ska-zene tehát több kapcsolódási pontot is mutat a jazz-zel. A harmóniamenetek között nem egyszer találunk blues-kört, az improvizatív szólók jazzes frazeálása, dallamvilága és ezek fontos szerepe, mind a jamaicai jazz zenészek és producerek kötődését mutatják az alapvetően afro-amerikai stílushoz. Egyedüli a ska-zenében, hogy az afro-karibi és afro-amerikai ritmus alapú tánczene jazzes szólókkal párosul olyan producerek kezei között, akik a hangzásra is rendkívül igényesek voltak. Már a 60-as években megmutatkozott a felvételeken, hogy a jamaicai producereknek különös érzékük van az ízléses hangfelvételek készítéséhez, kizárólag amerikai és angol mércékkel érdemes mérni a 60-as évektől készült jamaicai lemezek hangzásának színvonalát. Ezen kívül a jamaicai zenészek kiváló technikai felkészültsége és stílusérzéke is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy maradandó értéket képviselő felvételek szülessenek.

A legkiválóbb énekesek között meg kell említeni Toots Hibbertet, Prince Bustert, Derrick Morgant, Laurel Aitkent, Jackie Opelt, Erick „Monty” Morrist és Lord Tanamo-t, a vokálegyüttesek között az Ethiopians-t, a Melodians-t, a Paragons-t, a Pioneers-t és a Wailers-t. A korszak vezető ska-zenekarai a Skatalites, a Byron Lee & the Dragonaires és a Maytals voltak, melyekben számtalan kiváló jazz-zenész játszott.

A ska-zene az 1960-ban alapított Blue Beat kiadó segítségével jutott el Angliába, ahol hamar népszerű lett. A Blue Beat 1967-ig a legtöbb jamaicai producerrel megegyezett, és ennek következtében több mint 400 kislemez, és 12 nagylemez jutott el Londonig.

A „ska” szó eredete, akárcsak a jazz esetében, nem egyértelmű. Legtöbben hangutánzó szónak tartják, mely a gitár felütéseit utánozza, de Cluett Johnson „skavoovie” köszöntéséből és a Staya Staya ritmusból is eredeztetik.

Érdekes zenei fejleménye a ska-nak a Jamaicán eddig kevésbé jellemző mollos alaphangnemek gyakori használata. A mento-dalok döntő többsége ugyanis dúr hangnemekkel és főleg dúros főfokokkal szólalt meg. Az autentikus ska-ban gyakoriak voltak az egyakkordos témák, a monotónia afrikai, vallásos-spirituális hatását erősítve. A karibi hatás sokszor erősebbnek bizonyult a rhythm and blues-énál, így a kezdetben triolás lüktetés hamar átalakult nyolcadosba, bár később a rocksteady-ben és a reggaeben is újra szerepet kapott a swinges érzet.


 

Az első ska-felvételnek többen Theo Beckford 1959-es Easy Snappin’ című felvételét tekintik, mely Nina Simone és Rosco Gordon zenéje hatására készült. Véleményem szerint ez a dal olyan közel áll a rhythm and blueshoz, mind a hangszerelését, mind a lüktetését tekintve, hogy nem beszélhetünk esetében új stílusról, csupán a jamaicai rhythm and blues egy válfajáról. Az 1961-es Folkes Brothers-felvétel (producer: Prince Buster), az Oh Carolina azonban már valóban a ska zenéhez van közelebb, hiszen az r'n'b-felütések mellett már megjelenik a Count Ossie által feljátszott afrikai dobolás, amely az ütem második és negyedik negyedére teszi a nagydob hangsúlyt, amiből mindig két nyolcadot játszik.

Minden bizonnyal ennek a felvételnek a hatására alakult ki Lloyd Knibb klasszikus ska-dobkísérete. A végleges lábdob hangsúlyok az 1962-es Lord Creator és Derrick Morgan felvételeken hallhatóak először. A fúvóskontra először egy 1963-as Prince Buster dalban (Madness) hallható, ahol viszont a nagydob végig negyedeket játszik, a dobolás a rhythm and blues-t követi. Az 1963-ban készült Simmer Down-felvétel a Wailing Wailers-től (később Wailers, majd Bob Marley and the Wailers) már minden fontosabb ska-stílusjegyet magáénak tudhat, a folyamatos fúvósakkord-felütés és a klasszikus ska dobkíséret is megtalálható benne.

1963-ban Coxsone Dodd megalakította saját stúdióját, a Studio One-t, amely a 60-as évek felvételeinek nagy részét készítette és meghatározó szerepe lett a jamaicai zene fejlődésében. A Studio One, mint kiadó már 1957-től létezett, viszont 63’-ban nyílt először lehetőség a saját felvételek készítésére és a kísérletezésre, műhelymunkára, hiszen ezelőtt a Federal Studio-ban dolgoztak a zenészek, ahol bérleti díjat kellett fizetni.

 

 

 

 

 

Szerző: benkodavidjanos  2010.05.02. 14:33 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://reggaejazz.blog.hu/api/trackback/id/tr451968609

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.